Nevelésünk pedagógiai alapelvei

A Művészeti Program alappillére kettős: az érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza.

Ehhez az alábbi alkotó gondolkodás területét bemutató elméletet éreztük találónak, mely kiemeli a művészetet, a humort, valamint kiemeli a felfedezés útján szerzett tapasztalati gondolkodást.

 Programunk alapelvei:

• Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem-gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy
• gyermeki tartást, önállóságot, s ebből fakadó
• egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad gyermekeinknek.

Kiindulási pontjaink:

• A felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, az emberi és gyermeki személyiségtiszteletét, azt, hogy:
  „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre.”
• Minden gyermeket életkorának és egyéni képességrendszerének figyelembevételével nevelhető és fejleszthető
• Nevelik, fejlesztik a társas kapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért
• Minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül.

Gyermekképünk

Olyan gyermekek nevelése törekszünk, akik vonzódnak az élményekhez, a meséhez, zenéhez, mozgáshoz és a különböző alkotó tevékenységekhez. Óvodáskoruk végére kialakul tartásuk, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válnak. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni, megfelelő döntéseket hozni.

Óvodaképünk

Olyan óvoda működtetése törekszünk, ahol gyermekközpontú, szeretetteljes, családias, derűs légkört biztosítunk, biztonságos és esztétikus óvodai környezetben – az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, a hátrányok csökkentésével, esélyegyenlőség biztosításával – óvodásaink és családjaik számára.

Szem előtt tarjuk, hogy óvodásaink nevelésének elsődleges színtere a család, a szülők mellett, a nagyszülőket, testvéreket is kiemelt figyelemben részesítjük.

Változatos kapcsolati formák létre hozásával partnereink felé, nyílt, érthető kommunikációra, nevelő munkánk eredményeinek tartalmi megjelenítésére törekszünk.

Bázisóvoda és Akkreditált Tehetségpontként célunk a magas színvonalú szakmai munka és a folyamatos megújulás.

Óvodapedagógus képünk

Olyan óvodapedagógusra van szükség nevelőtestületünkben, aki a hagyományos pedagógusszerepek mellett, nyitott a korszerű ismeretek és kompetenciák elsajátítására, képes a megújulásra. Szükségszerű, hogy ismerje saját értékei, ugyanakkor lássa hiányosságait.

Mindennapi munkája során elengedhetetlen a feltételnélküli gyermekszeretet, a segítő, támogató, értő, szerető figyelem, értékközvetítő szerep.

Kiváló szakmai tudása, program specifikus ismeretei segítik tudatos tervező és hatékony nevelő munkáját, ehhez nagyfokú gyermekismeret társul – az egyéni fejlesztést, pozitív megerősítést prioritásként kezeli.

Kreativitását, önállóságát, problémamegoldó képességét jól kamatoztatja, jártas valamelyik művészeti ágban, érdeklődik a művészetek iránt.

Óvodapedagógusaink tiszteletben tartják pedagógus- és nevelést segítő társaikat, óvodánk partnereit – fontos, hogy közösségi szerepvállalás, partnerközpontúság jellemezze szakmai munkájukat.

Nevelésünk célja

• Az óvodások nyugodt, élmény-gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével.
• Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek differenciált egyéni fejlesztése, fejlődésük elősegítése.
• A gyermekek életkorának megfelelő mozgáslehetőségek biztosításával a mozgás megszerettetése, a gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítése.
• A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása.

Általános nevelési feladataink

Az óvodások testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásának segítségével.

Az erkölcsi – szociális érzelmek alakításának feladatai

• Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, derűs, családias légkör megteremtése.
• Olyan óvodai élet megszervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás.
• A mindennapi testi – lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását.
• A gyermek – gyermek, felnőtt – gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek képes legyen a környezetében lévő emberi kapcsolatokban megkülönböztetni a jót és a rosszat.
• Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban.
• Az óvodapedagógus tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek önmaguk és mások elfogadására, szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére igényt érezzenek.
• A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását.

Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai

• Az egyéni igényeket is figyelembe vevő esztétikus, higiénikus gondozás elősegítése, az esztétikus megjelenés igényének fokozatos kialakítása.
• A harmonikus, összerendezett mozgás indirekt gyakorlása segítse elő az esztétikus, szép mozdulatok kialakulását.
• Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását.
• Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a tárgyi és emberi környezetben egyaránt.
• A művészeti tevékenységekben biztosítsunk rácsodálkozási élményeket, hogy a gyermekben erősödjön az élménybefogadó képesség.
• Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének.
• A gyermekek legyenek képesek a tárgyi, emberi, természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát.
• Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai
• Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a gyermekek tanulási vágyának kialakulását, a szűkebb – tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását.
• A gyermek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze a pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást - különös tekintettel a kreativitás képességének megerősítésére.
• A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, az ismeretek emlékezetben tartását.
• A meghitt beszélgetések erősítsék meg a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét és a gazdag nonverbális képességek megjelenését.
• Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóban, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék.

Hetirend javaslat

(3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmazzuk, csak az időkerete változik)

 Napirend

A napi életritmus kialakítása alapvető feltétele a testi – lelki harmónia megteremtésének. Tervezésnél figyelembe vettük a gyermekek szükségleteit, esztétikus, higiénikus gondozásra fordítható időszükségletet.

Az egész nap során érvényesül a folyamatosság és a rugalmasság elve.
A délutáni alvás ill. ágynyugalom időtartalma a legnagyobbaknak egy óra, ezután felkelve, csendesen különböző tevékenységeket folytathatnak.

Egy héten egyszer - a frontálisan szervezett mozgásos játékok miatt – a játékba integrált tanulás rendje felborul.

A felnőtt – gyermek kapcsolatában fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit.

A bátorító nevelés pszichológiáját alapul véve minden kapcsolatban alkalmazzuk az alábbi elveket (melyet a szülőknek a folyosón jól látható helyen tesszük közzé):

A felnőtt-gyermek kapcsolatában következő elvek jelenjenek meg:

• A felnőtt próbálja megérteni – elsősorban érzelmileg – a gyermeket.
• Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni. /Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik./
• A gyermek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. /A csoport szeretett bábja ehhez kiváló lehetőséget biztosít./
• A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala.
• A felnőtt a gyermek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri „határátlépésnél” vezessen be konzekvenciákat.
• Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolást.
• A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy a kis csoportosulásokat, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak.
• A felnőtt nevelje a gyermek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktusfeloldó beszélgetéseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön.
• A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek.
• Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges.
• A felnőtt – gyermek kommunikációjában világos, egyértelmű, konstruktív beszédhelyzet jelenjen meg a kívánság és az elvárás megnevezésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélő partner megbecsülése, megértése és a kompromisszumkeresés. Mellőzendő: a megbántás, a hibáztatás, a kritizálás, a kioktatás, a panaszkodás és a prédikálás. / Az óvodapedagógus minden gyermeknek biztosítsa a személyes perceket, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ebben a beszélgetésben a saját és a mások érzésének elfogadása kapjon hangot./
• A gyermek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észreveteti, és a sikertelenséget segít elviselni.
• A felnőttek tilalom helyett adjanak a gyermeknek választási lehetőséget, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt jelezze örömével a dicséretét, s csak félelem-keltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat.
• A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. (A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszünteti.)

Rendszerábránk